Két és fél éves kora körül a kisfiam elkezdett válogatós lenni. Az addig szeretett ételeket nem mindig hajlandó megenni. Így vagyunk a borsóval is.
Mama kitalálta, hogy elültetik együtt a borsót, locsolgatják, figyelik, ahogy növekedik, és reménykedünk, hátha megkóstolja majd a munkája zöldségét :)
El is érkezett a szüret ideje. Az én kis drágám pedig lelkesen szedte és bontogatta a kis csónakokat. A kóstolás már kevésbé ment lelkesen. Végül a szép kis zöld szemeknek nem tudott ellenállni...
És ha már borsó, akkor kihagyhatatlan ez a mondóka:
Borsót főztem
Borsót főztem, kavargatunk a tenyérben
Jól megsóztam, megszórjuk
Meg is paprikáztam, csipkedjük a tenyereket
Ábele, bábele fuss! a szöveg ritmusát a tenyéren kitapsoljuk, a „fuss”-nál felerősödött
hangon tenyerébe csapunk, és persze megkóstoljuk: hamm, hamm
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése